Dub Székház Podcast 052 – Raedawn
(soundcloud link itt!)

Markó Réka avagy Raedawn hozzánk képest az ország másik sarkából küldte a podcast sorozat következő epizódját. Ami két okból is érdekes; az mindig is üdvözítő, amikor új nevet mutathatunk be a Dub Székházhoz szimpatikus zenei világban tevékenykedő barátaink közül, valamint az, amikor a mix nem a vendégünk megszokott stílusát hangsúlyozza – ebben az esetben például egy friss és üde Garage mixet kaptunk, holott Raedawn inkább a Hiphop-ban, abban is inkább a Downtempo irányába mutató könnyű, instrumentális világot járja.

Raedawn első kiadványa egy 8 számos digitális anyag, melyet Main-nel együtt rögzített (Raedawn & Main, 2/8 @ Bandcamp). Ez 2010 szeptemberére megy vissza, amikortól és amellyel debütált a Dusted Wax Kingdomon és amely óta a Trip-hop digitális univerzumát folyamatosan meghódító internetes kiadónál jegyzett művész. Egy évvel később itt aztán egy öt számos rövid albummal jelentkezik a Beaccs!-csel.

A 2/8 album anyagának belsőharmóniáját úgy gondolom az első végighallgatás után már érzékelhetjük. Ha pontosan nem is de valami furcsán rendben van benne. Némelyik track a ritmussal némelyik a ritmusos-billentyűkkel biztosítja a fej akarat nélküli mozgatását. Az autentikus beat-ek és kötelező harmóniák együtt, legyen szó az Urban Fog vagy a Night Vision c. számokról megfelelően működnek és mondjuk minden évben, megfelelő időjárási viszonyokkal együtt garantáltan elvarázsolnak.
Eddig a Jazzy Triangle, az anyag felénél és egyben átvezetőként funkcionáló “nem létező” határvonalként, a végéhez közelebb eső részéről esett szó. A “nem létező” induló oldalon a Burnin’ Sky és a Lime Gin Fizz pályákkal az album kicsit kísérletező, szokatlan hangszerekhez nyúl és a csörgő, éles, sziszegő hangokkal dolgozik. Nem utolsó sorban egy női hangfoszlány is bedolgozik a Themlay-be, ahol inkább egy hozzáadott tónusként dagasztja zeneiségét az egész hangzóanyag legdögösebb számának.

A Beaccs! egy rövidebb munka. Itt a szintén nem létező A és B oldalon egy-egy számot kapunk köztük három hangulatos rövid-témát. Többek között a Smoking Area egy megfagyasztott pillanatot juttat eszünkbe, amint a napi robotot megszakítandó szigorúan ötméteres távolságban az egységtől egy gyógyító erejű nem megszokott de egyben nyugtató érzéseket keltő és számos szemantikai ingert is stimuláló és fokozó megtekert “irodai-eszköz” legalább három percig tartó folyamatos használatát meséli el.

Végezetül elérkeztünk magához a mixhez. Hozzá sem és abból el venni sem szeretnénk, következzen valami más, kókusz reszelék és cukorka, napsütés és szigorúan édes női -nek tűnő és női énekhangok sora, egy szépen megrendezett Garage mix formájában. Raedawn-t halljátok!

http://soundcloud.com/raedawn -> Soundcloud profil
http://dustedwax.org/dwk098.html -> Beaccs!
http://raedawnandmain.bandcamp.com -> 2/8

Tárlatvezetés és rövidfilmek vetítése után Fűszer-Csemege a kertben Dr. Juzzticce-szel és Kisszántóval.

“Idén először tart kerti partit a MODEM-ben a Dub Székház stábja. A csapat – szokás szerint – bakelit-lemezjátszókkal felvértezve jelenik meg, hogy óriás vizuális háttérrel megerősítve zenéljen az érdeklődőknek. Babzsákok, wi-fi, társasjátékok és diákbarát árak a Zöld Szamár kávézóban – ideális hétvégi este a múzeumi atmoszférában. A zenei élmény ritkán látható némafilmek nagyprojektoros vetítésével egészül ki.

A belépés ingyenes.”

Dub Székház Podcast 051 – Leef
(soundcloud link itt!)

A következő mixet a sátornyitó-szett alkalmából kaptuk Dj Leef-től. Hol picit finomabb hol kicsit karcosabb. Kicsit melankolikus és izzasztó. Végeredményében egy nagyszerűen vegyes Dubstep mix. Emellett nézegessétek a mixcloud-os profilját, számos hasonlóan jól válogatott mix után nem csak ebben a zenei világban.

Dub Székház Podcast 050 – Gandharva
(soundcloud link itt!)

//////////////////////////////////////

Zenei válogatás: Gyöngy Dániel

https://www.facebook.com/pearlambient

Visual: Szántó Tamás (Kisszántó)

https://www.facebook.com/kisszanto808

//////////////////////////////////////

A belépés ingyenes

A Dub Székház bemutatja: Rekordidő 2013.04.22.

(soundcloud link itt!)

Ha Te szeretnéd megnyitni idén a Dub Székházat a Campus Fesztiválon, akkor pályázz!

Küldj egy 60 perces mixet bármilyen stílusban, bárhogyan elkészítve – értjük ezalatt a Dj-szett vagy Live-act produkciókat.  (plusz-mínusz 5-6 perc.) Küldd a mixet a dubszekhazcrew . kukac . gmail pont com címre, „sátornyitó-szett” témával, április 28.-ig! Május elsején pedig kiderül, hogy ki lesz az, aki elnyeri ezt a méltó posztot.

A kiválasztottunk Július 18.-án 16:00 – 18:00 között egy kényelmes hosszú kétórás szettben valósíthatja meg magát!

Dub Székház Podcast 048 – eDina

Egy hét kimaradás után a podkasztok sorát folytatván egy újabb kivételes mix következik.

Történetünk következő egy óráját eDina-tól kaptuk. Tudatosan vagy ösztönösen – mindenki döntse el maga – felépített játékát hallhatjuk a teljesen szabad és kötött zenei formáknak, benne; Adverb, Dublicator, Sven Weisemann és még jó páran.

“A” pontból “B”-be eljuthatunk a legésszerűbben és egyben a legrövidebb úton, viszont az esztétikum nyomán is létezik ennek az útnak járása, ezt pedig eDina által javasolt módon az ő zenei segédletével valóban teljes és személyes zenei tapasztalatként elsajátítható. Ebben az esetben a kiindulópontunk az elme tiszta és zavartalan nyugalma, amelyben álomszerű hangok morajlanak kezdetben, egyedül és ketten, majd többen, aztán egymást váltva, majd együtt és külön-külön. A szerző szavaival – “az eleje még illik a félálomban állapothoz” ám ez az állapot pár percen belül megváltozik és lassú, repetitív folytonosság uralkodik el a kezdeti kompozíciókon a fokozatosság elvének mentén nem ébreszt fel, hanem játszik az elmével. A félálom-techno egyre vaskosabb lesz és kézzelfoghatóbb. A szemhéj felnyílása következtében a fény szúrásához hasonlóan halljuk meg az új tónusokat és az új – eddig elsikkadt – éles hangokat. Ellensúlyként ez egyben kiegyensúlyozza belső monotóniánkat; szép lassan készen állunk, hogy felébredjünk. A fokozatosság jegyében a művelet sebessége egyben beindítja testünk fiziológiai folyamatait, szemünk és ereink is lassú de pontos mozgásba kezdenek, majd könnycsatornáink telnek meg vízzel és enzimekkel… “és fokozatosan nyílik ki a szemed.“

Arra sem volt idő, hogy beiktassuk az időt, így önvizsgálatunk által azt sem vettük észre, hogy felkeltünk és táncolunk a napsütésben. Vegyük tehát a napsütést “B”-nek, hiszen veszteni valónk úgysincs!

Edinát ismerhetjük úgy, mint az Atmosphere Radio Show párosának egyik fele (Berni mellett), és amely műsor a Tilos Rádióban hallató minden hónapban egyszer, szombaton.

Emellett üdítő színfoltja megszokott közösségi oldalunknak, ahol a Zene az kell, mert körülölel! név mögött lágyítja követőinek falait, amit valljuk be nem kis mértékben elleptek a közkedvelt utángyártott zenei tartalmak egyáltalán nem megfontolt posztjai. Kevés követésre érdemes zenei magazin létezik, ám abból a kevésből most fókuszáljunk A Zenére…. Törődik a hallgatókkal, mert megindokolja a választást, amely őszinteség védett jellemvonásként a Facebook-on működő promóciós zenei gomolyfelhőben talán ma már egyáltalán nem is létezik. Kövessétek, mert hozzátok szól.

Számlista:
01. Atrium Carceri – Unveiled
02. Am.Light – Never Let You Go
03. Adverb – Sea Breath
04. Alveol – Empty Heart
05. Dublicator – High energy Collisions
06. Aepiel – Aves
07. Narcotic 303 – Zeitgeist
08. Brickman – Sunrise to Sunshine
09. Sven Weisemann – Sway
10. Narcotic 303 – Cloudless Sky
11. Aepiel – Nineteen 80

Kapcsolódó linkek:
A zene az kell, mert körülölel blog
Atmposhere Radio Show
soundcloud – mixcloud

Erik Truffaz Quartet – El tiempo de la revolucion
Beatmakin Troopa – The first touch
Fat Thumbs Ronnie – Holcomb
Mop Mop – Phantom Of The Panther
Mark de Clive-Lowe & The Rotterdam Jazz Orchestra – Caravan
Portico Quartet – Ruins
Fink – Warm shadow (Sideshow Dub Shadow version)
Parov Stelar Trio – La Divina (Original mix)
Brzzvll – Hellolleh
Hidden Orchestra – The revival
Kaos – Around in circles
Salvador Group – Crosswinds
Studnitzky – Sul

Dub Székház Podcast 047 – Elenika

A negyvenhetedik epizód távoli barátnénktól Elenikától érkezik. Az orosz hölgy 2009-ben indította be szólóprojektjét Elenika néven, melyben zenei producert és énekes nőt alakít egymaga. Elenika a százszázalékos trip-hopnak rendelte alá magát, zenéjében nagyon lassú és mély tónusokat fedezhetünk fel, mind ritmikailag és dallamvilágát tekintve is. A Dusted Wax Kingdomon megjelent a Devil Girl EP, ami előtt és után a Trippin’ The Rift Records-on a Shot Again! és a Rainy Day EP következett. Ezen kiadványok keltették fel az általános érdeklődést olyannyira, hogy azóta számos zenei produkcióban közreműködik, mint énekes és zenész.

Emellett 2011-ben indította el alteregójának mellékszálaként a deep house irányultságú Elenikát, aki a Rainbow Rabbit EP-t és a Tiflis Beat kiadványokat jegyzi. A Tiflis Beat egyébkén kicsit progresszívabb hangot üt meg, olyan mint egy lassú goa. Annyiban szokatlan a kiadvány, hogy nem a nálunk bejáratott középszerű tech-house hangminták és szintetizátorok szólnak bennük, kicsit egyenesebb és élesebb struktúrákkal dolgozik és az aktuális zenei ötletet nem nyomják el susogós-fújkálós, szívós effektek. Lehet elcsépeltnek tűnhet azt megjegyezni, hogy némi keleties hangzás is felfedezhető a kiadványban, ám amikor ezt említem, akkor valóban, megmutathatóan értem azt bizonyos számokra. Emellett kellemes, a deep house védjegyeinek számító permanens atmoszférák között zengő billentyűk, stab-jelleggel, köztük Elenika hangjainak foszlányai hallhatóak.
A kiadvány végéhez közeledvén a Red Days c. számtól pedig eszeveszett kísérletezésnek lehetünk fültanúi. A Red Days némi dub technos alappal bír és végig megtartja akció dús jellegét, kiállásokkal és különböző hatásfokon zengő szintetizátoraikkal. Robotszerű madárcsicsergés amit ma már glitch-nek nevez a világ, mint zenei fenomén és a katonásan menetelős ritmika a Se Paris-ban. A Take c. szám pedig a kiemelt négynegyedeket szólaltatja meg. A biztos recept szerint ez egy igazi tech-house táncparkett-feltöltő szám alapstruktúrája, amire kicsit disszonánsan lágy és pszichedelikus dallamfoszlányok kerültek. Hatását tekintve mintha az egész szám egy nagy kiállás lenne, ami a végéig kitart, közben fel-fel sejlik a mondandója de aztán még sem kapjuk meg a választ.

A záró szám, ami egyben a kiadvány nevét is adja, egy merőben más zenei eredmény. Pár másodpercig kitartott hangok dominálnak, és az elaprózott sokaság adja a zene karakterét. Ennek alárendelten a ritmus, amely nem hogy nem építkezik de azonnal a maximum szólal meg, magában foglal minden lehetséges elemet. Így csak hű szolgaként követi végig a sokszínű dallamiságot ad keretet a szabadon megszólaló, megcsörrenő és leütött egyszeri hangoknak. A záró traktus pedig olyan profin lett előkészítve, hogy hirtelen elfog az érzés bennünket, hogy talán ezer éve hallgatjuk már és ismerjük a dalt. Ez történik, amikor okosan rendezve a hallgatónak “megtanítják” a zenei témát. Garantáltan felismerjük az iparkéményekből felszálló tech-house füstben ezeket a motívumokat.

Elenika zenész profilja: http://www.elenika-pro.ru

Az ajánló végéhez érve következzen az ominózus Podcast mix Elenikától, teljesen más témában – a trip-hop világából.

DRJ